
Harkai Jánosné vagyok. 1954 óta élek Dorozsmán, itt jártam általános iskolába, majd iskoláim elvégzése után az MTA Szegedi Biológiai Központjában helyezkedtem el. Amikor alkalmam nyílt rá, kijöttem abba az iskolába tanítani, ahol elvégeztem a nyolc osztályt. Igen nagy örömmel töltött el, hogy olyanokkal dolgozhattam együtt, akik nevelőim voltak előtte. Aztán az évek során fordult a helyzet, s már azokkal dolgozhattam együtt, akik az én tanítványaim voltak. Nagyon jó dolog olyan helyen dolgozni, ahol ismerhettem a tanítványaim helyzetét, szüleit, s akár nagyszüleit is. Nagyon sok probléma megoldásában segíthetett ez a kapcsolatrendszer. Nevelőként, s később vezetőként is mindig érezhettem ezt a támogatottságot mögöttem, s így hatékonyabban tudtam dolgozni. Elhunyt férjem és családja is tősgyökeres dorozsmai volt, két gyermekünk született házasságunkból, s most már büszke többszörös nagymama vagyok. Jelenlegi párom szintén dorozsmai, s így rokoni és ismerettségi körünk elég tág. Gyermekeim közül az egyik szintén dorozsmai lakos, s unokám is itt jár iskolába óvodába. Az, hogy munkahelyem és lakhelyem egyaránt Dorozsmához kötött, azt eredményezte, hogy nagyon sok embert megismerhettem az évek folyamán, s kötődésem igen szoros lett. Az előzményekből adódik, hogy a részönkormányzati képviselőséget is azért vállaltam, mert úgy gondoltam, ismereteim, kapcsolataim révén segíteni, támogatni tudom a helyi képviselők munkáját, s a környezetemben élő emberek problémáit folyamatosan figyelemmel kísérve, érdemben tudom azokat továbbítani a képviselők felé, esetleges megoldási javaslatokkal egyetemben. Szegedtől való elválás már évek óta lappangó ötletként ott él az emberek egy részének szívében, hisz régebbi önállóság elvesztése fájó emlékként él. Azt, hogy ezen lehet-e, kell-e változtatni, érdemben meg kell vizsgálni, s felelősségteljesen kell képviselni bármelyik megoldást. Nagyon fontosak a gazdasági iránymutatók, melyekkel tökéletesen tisztában kell lenni. Mert egy ilyen fontos kérdésben nem lehet felelőtlenül nyilatkozni és lépni. Nagyon fontos feladatnak tekintem a kulturált központi rész megteremtését, fedett csatornázással, parkolási lehetőségekkel. Jó lenne egy olyan egészségház felépítése, melyben olyan körülményeket lehetne biztosítani az orvosaink számára, mely lehetővé tenné az egészségügyi ellátás színvonalának emelését. Érdemes lenne, egy közlekedési stratégiát kidolgozni, felmérni, hogyan lehetne még biztonságosabbá tenni útjainkat. Pl. nagybani piacnál, Bölcs utcánál megfontolandó lenne egy körforgalom telepítése. Többször szó volt már a Hősök ligete rendbehozataláról, remélhetőleg most már a megvalósítás következik. Kulturáltabbá kellene tenni a piactér területét, esetleg fedett rész kialakítása is szóba jöhetne. A meglevő játszóterek mellé ki kellene alakítani egy olyan komplexumot, mely lehetőséget biztosítana azon fiatalok részére, akik szívesen próbálgatják ügyességüket gördeszkán, görkorcsolyán, versenykerékpáron, stb. Bár környékünkön most már egyre több fürdőhelyet alakítottak ki, nem kellene talán lemondani a Sziksós tó környékének rendezéséről, medencéinek bővítéséről. Tovább kell támogatni azon javaslatokat, melyek az újabb építési területek esetleges kialakítását tennék lehetővé, illetve lakhatóbbá tennék a már kialakult üdülői körzetekben élők területeit.